A one pager körül sok az irreális elvárás, torz kép a startup világban ezért érdemes néha erről is beszélni. A kihűlt fürdővizet igenis megéri kiönteni időnként, de a gyerek azért maradjon :)
Horgos Lénárd (Absolvo) "Még egyszer utoljára a onepagerről" című Szilícium Grabowski oldalán megjelent írásában szemléletesen leírja, hogy a one pager nem univerzális svájci bicska a startupok számára. Ennek alátámasztására, illusztrálására konkrét példákkal bemutatja, hogy valójában egy befektető sem kér a befektetési, jelentkezési folyamatában one pagert.
Ezzel egyet is értünk, viszont a cikk úgy folytatódik, hogy vitriolosan említi a "megnézem, persze, dobj egy onepagert" – befektetői szituációt, hogy ez mekkora egy életidegen butaság ilyen helyzet ténylegesen nem is létezhet.
Itt viszont már vitatkoznánk, ugyanis véleményünk és tapasztalatunk szerint a one pagernek pont itt, ezen a ponton van lényeges szerepe a befektető és befektetést kereső kapcsolatában.
Mire jó és mire használható a one pager a gyakorlatban?
Arra, hogy az kiderüljön egy ismerkedési folyamat legelső lépcsőjénél, hogy a startup cég igényei, adottságai és az adott befektető befektetési politikája, gyakorlata illeszkedik-e egymáshoz, megfeleltethető-e egymásnak egyáltalán, vagy sem? Például, ha az adott befektető egy bizonyos céges fejlődési fázisban, egy bizonyos összeghatárban helyez ki tőkét, akkor általában nincs az a pitch deck vagy business plan amiért eltér(het) ettől. Nem is érdemes próbálkozni ott tovább.
Milyen pontokon derül ki, hogy a startupper és a befektető egyáltalán illik egymáshoz?
Saját tapasztalataink és a befektetők kommunikációja alapján az alábbi tipikus behatároltságokat, adottságait jelzi szinte minden befektető:
- Meghatározza milyen céges fejlődési fázisban lévő cégeket, startupperek támogat
- Meghatározza a kihelyezett tőke nagyságrendjét (és sokszor arra is kíváncsi, hogy milyen szintlépésre, mire kell a tőke bevonás, mire szeretnék felhasználni?)
- Meghatározza a befektetési célterületeit, preferált szakterületeit, azaz többnyire kijelöli azokat a piacokat, szegmenseket, amelyekbe fektet (sőt időnként még a termék- szolgáltatás jellegét és azt, hogy mi az egy szegmensen belül, amibe semmiképpen sem fektet)
- Ha működő startup vállalkozásról van szó, akkor kíváncsi alapvető múltbéli tényadatokra (pl. bevételek, ügyfelek száma)
- Csapat léte-nem léte, cégforma, tulajdonosi összetétel szintén vízválasztó lehet
- Növekedési, fejlődési, skálázási kilátások (piaci szegmens mérete, fókusza, célcsoport nagysága, "szélessége")
Talán nem annyira meglepő módon pont ezeket a kérdéseket válaszolja meg dicséretes tömörséggel egy jó one pager is.
Egyértelmű "Go-no go" helyzet percek alatt
Egy one pager elolvasása, 5 perces átfutása után egy befektető vagy egy üzleti angyal kapásból meg tudja mondani, hogy passzol-e hozzá az adott startup cég, érdemes-e tovább lépni, mondjuk egy jelentkezési folyamat irányába vagy sem?
Ennyi a szerepe a one pagernek, nem több, de nem is kevesebb. Pontosan erre is használjuk a gyakorlatban, igen "átdobunk egy one pagert" és ha van illeszkedés a befektetési politika, gyakorlat és a jelentkező között, akkor elindulhat egy jelentkezési folyamat és oda már valóban jóval több kell egy, mint egy one pager.
Az a helyzet, hogy a befektetők egy részében nincs meg az a mazochizmus, felesleges idő/energia, amit arra fordítanának, hogy olyan jelentkezők picth deck-jét, üzleti tervét olvassák végig, akikkel formai, tartalmi okok miatt eleve kizárt, hogy később megállapodást tudjanak kötni. Ha lehet, érthető módon, szívesen megspórolják ezt a felesleges kört mindkét oldalon.
Azaz, ha olyan helyeken forogsz, jelensz meg, ahol találkozhatsz befektetővel, üzleti angyallal (akit nem térképeztél fel tudatosan jóelőre) mindkettőtök életét megkönnyítheti egy kézbe adható, gyorsan átküldhető bemutatkozó one pager.
A hivatalos, formális jelentkezést nem váltja ki
Ugyanakkor azt is tudd, hogy intézményi befektetők, releváns piaci szereplők egy jelentős része inkább úgy működik, mint egy bank, hivatal, azaz nem startup versenyeken, rendezvényeken, eseményeken, fórumokon, online csoportokban, háttér beszélgetéseken keresi a befektetési célpontjait hanem kizárólag a saját online felületein várja a jelentkezést a saját maga által megszabott formában, tartalommal. Itt nem segít a onepager, de nem is ez a szerepe.
Ha valamelyest segítettünk abban, hogy ne csak azt lásd, hogy mire nem jó egy onepager, mit nem lehet várni tőle, hanem azt is, hogy mikor lehet jó és hasznos, akkor szerintünk egy körrel már beljebb vagy!
Ezt is érdemes lehet elolvasni. Hogyan épül fel egy one pager? Mire kell figyelni készítésekor?
ONE PAGER. AZ EGYOLDALAS BEMUTATKOZÓ ANYAG »
Minden véleményt, visszajelzést, saját tapasztalatot (akár a miénkkel ellentéteset is) örömmel, érdeklődéssel várunk!
Debreczeni László és Hajdu Máté - üzleti tanácsadók
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
